A világ folyamatosan változik. Ezt bizonyára mindenki látja és így is gondolja. Ami régen a legmodernebb dolog volt a szüleink számára, ma már régiségnek számít az új generáció, vagyis a mi szemünkben. A világ fejlődése rohamos. Olyan, mint egy gyorsvonat. Főleg az elektronikus dolgok területén. De számos más dolgot is szóba hozhatunk. Még régen nem volt divat a rendszeres testedzés, és ha valaki foglalkozott a szervezetével is ritkán jutott el edzőterembe, ma hódít ez a világ. Közel hétezer ember is képes egy nap végigfutni egy akadálypályán, és már nem, hogy ritkán, van aki minden nap jár edzőterembe. Ugyanilyen gyorsasággal és mértékben változik a lakás díszítésére használt tárgyak köre is. Gondoljunk csak bele, régen édesanyám hímzett képeket és gobleineket készített, ma pedig a fotók nyomtatott keretezett változata és számtalan elektronikus dolog, ami a legelterjedtebbnek mondható. Én szeretem mind a régi, mind az új világ dolgait. Leginkább azt szeretem, ha ezeket lehet ötvözni. Ezért, nekem manapság a kedvenceim a vászonképek.
Ajándékba adtam egyet a barátnőm számára, nem másért, mert ezt kért. Mi már régóta úgy ajándékozzuk egymást, hogy szinte megmondjuk mit szeretnénk kapni, mert hát már elég idősek vagyunk és nem lenne könnyű olyan ajándékot találni, ami hasznos is és szép is, tetszik is és sorolhatnám. Ő tehát elárulta, hogy szeretne egy szép vászonképet a lákásába, én pedig megleptem eggyel. Én választottam ki milyen legyen, mit ábrázoljon. Természetesen ismerem a lakását és hogy mi hova illene, ennek fényében választottam is ki a képet.
Bele is szerettem ezekbe a képekbe. Én is elkezdtem gondolkodni melyik hova illene. Azóta már be is szereztem kettőt. Imádom bennünk, hogy ötvözve van a régi és a modern kor. Nem csak szépek, igényesek, tökéletesen díszítik a lakást. Azt gondolom, nyugodtan merjünk akár ajándékba is adni. Én is újra arra készülök.